Tíz éve a munkáért „harcoltak”, most a munkaerőért
„Isten, áldd a tisztes ipart!” – ezzel a mottóval rendezte meg az idei iparosbált a Sopron és Vidéke Ipartestület. Története során ez volt a 109. zenés, táncos mulatság. Erről és a soproni iparosok helyzetéről is beszélgettünk Károlyi Gyula elnökkel.
– Két év kényszerű szünet után rendezték meg újra az iparosbált. Meséljen, elnök úr, először is a múltról, aztán térjünk vissza a jelenbe!
– A soproni ipartestület 1892-ben alakult, azóta tartunk rendszeresen bálokat. A két világháború éveiben, 1956-ban, illetve 2021-ben és ’22-ben a vírushelyzet miatt elmaradt a rendezvény. Jómagam 1978 óta veszek részt a bálok szervezésében, most azt tapasztaltam, hogy nagyon várták a találkozás lehetőségét az emberek. Az is hagyomány, hogy január utolsó szombatján tartjuk a mulatságot, amelynek fontos jótékony céljai is vannak. Az adományokat az iparos alapítványnak gyűjtjük.
– A szórakozás és a jótékonyság mellett mi még a funkciója egy ilyen összejövetelnek?
– Természetesen a kötetlen találkozási lehetőség megteremtése, jobban meg tudjuk ismerni egymást, a szakmai, munkakapcsolatok ilyenkor elmélyülnek. A ’70-es évek előtt Sopronban kevés nagyobb vállalat működött, többségben voltak a kézművesek, szolgáltatók és az építőiparosok. A mi bálunk a legjelentősebbek közé tartozott.
– Átalakult tehát a gazdaság szerkezete, Sopron is sokat változott. Az ipartestület viszont folyamatosan működik, mennyi tagja van most, és miért érdemes csatlakozni?
– 1990 óta önkéntes az ipartestületi tagság, a Csengery utca 55-ben van a székhelyünk, itt tudnak jelentkezni az érdeklődők. Jelenleg 150-en vagyunk, és nagy öröm, hogy tavaly is csatlakozott hozzánk tíz (nagyrészt fiatal) iparos. A legtöbben az épületgépészek, festők, villanyszerelők vannak, de a többi szakma is képviselteti magát. A tagok egyrészt megkapják tőlünk az Ipartestületek Országos Szövetségén keresztül a legfrissebb, őket érintő információkat. Közösségi rendezvényeket szervezünk, szakmai képzéseket tartunk, díjakat osztunk ki. Örvendetesnek tartjuk, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az önkormányzattal. A városvezetés kikéri a véleményünket fontos szakmai kérdésekben.
– Nehéz hónapokat élünk, mit tapasztal, elnök úr: hogy vannak jelenleg a soproni iparosok?
– Természetesen senki nincs könnyű helyzetben, ugyanakkor azt látom, hogy a döntő többség megértő, tisztában van a takarékossági intézkedések szükségességével. Míg 10 éve a munkáért „harcoltak” egymással az iparosok, addig most a munkaerőért. Nagy a hiány, pedig már a bérek is jelentősen emelkedtek. Szerencsére az utóbbi időszakban azt is tapasztaljuk, hogy a szakemberek egy része hazajön Ausztriából. Ami viszont megnehezíti a dolgunkat, hogy nagyon gyorsan változnak a nyersanyagárak, így sokkal bonyolultabb korrekt árajánlatot adni. Azt javaslom, hogy mindenki igyekezzen megbízható, helyi szakembereket keresni, akikre lehet, hogy többet kell várni, de tisztességesen elvégzik a munkát. Pont az ő „felismertetésükre” hoztuk létre a soproni Garancia a minőségért! védjegyet. Már több mint 50 ipartestületi tag elnyerte ezt a címet.